Újraolvasom egy régi könyvemet. Ez egy bevezető a buddhizmusba, a meditációba. Buddha besétál a kocsmába a címe. Most a saját mandalánkról olvasok éppen. A szerző arról ír, hogy az a valami, amit az életünk középpontjába helyezünk, az hogyan határozza meg az életünket. Hogyan épülnek egymásra az egyes rétegek, akár a mandala részei.
Régebben a nagylelkűséget, empátiát, hasonlókat próbáltam a középpontba rakni. Most, hogy újra ezt a könyvet olvasom, ismét rajzoltam egy mandalát. Meg is mutatom.
Ez a mandala elsősorban a párkapcsolatomról szól. Egy napot gondolkodtam és hagytam leülepedni a gondolataimat. Úgy gondolom, hogy az életem nagyon fontos része a barátom, de a mandalám nem szabad csak körülötte forogjon. Ezért egy kicsit hátrébb léptem. Először a béke, békesség jutott eszembe. De aztán rájöttem, hogy az egy olyan ideális, elképzelt állapot, ami nem elég stabil ahhoz, hogy ragaszkodhassak hozzá. Így – még egy lépést téve – a mandalám közepébe a KOMPROMISSZUM került.
Szeretnék változtatni azon, hogy kerülöm a konfliktusokat. Ehelyett inkább belemegyek majd a vitákba, szem előtt tartva azt, hogy egy mindkét fél számára elfogadható, mi több, jó megoldást találjunk majd, így eljussunk a kompromisszumig. Szeretem, ha nekem van igazam, és az lesz, amit én akarok, de ehhez ragaszkodni butaság lenne.
Remélem, sikerül kialakítanom ezt az új mandalát. Lecserélve vele a régit. Ami egy kicsit mimózalelkű volt. Hajlamos voltam nagyon a lelkemre venni mindent. Ezen most változtatok. Egy lépést hátrálok az egomtól. A boldogsághoz elengedhetetlen, hogy ne vegyük magunkat olyan komolyan. És ez nekem annyira nehéz 🙂 De rajta vagyok.
Mi kerül a ti mandalátok középpontjába? Régóta ott van már, és szeretitek, hogy az szervezi az életeteket, vagy most kerül be újonnan? Ha érdekel a buddhizmus, és szeretitek a közvetlenebb hangvételű könyveket, akkor csak ajánlani tudom a Buddha besétál a kocsmába c.-t. Nem egy moralizáló darab, teljesen beleilleszthető a mindennapokba.
Leave a Reply